Létezik egy világ Everblight-on túl, mondta Saeryn, egy világ ahol nem látják őt szívesen.

Rhyas küzdött magában. A nővére tudta hogy a sárkány kegyeiből már végleg kiestek a múltbéli tetteik miatt, így egy világ nélküle hó célpont lenne a hódításnak. Vagy egy menedék ahova elszökhetnek.

 

Rhyas nem futott el.

Derékig értek nekik a halottak és haldoklók, szövetségesek és ellenségek, infernálok és mások. A kapu olyan közel volt, Saeryn már akár beledobhatta volna a lándzsáját, ha ilyen bolondsághoz lett volna kedve.

 

És Rhyas úgy érezte hogy hajlik felé. A nővére, Everblight Ómenje, tele volt mostanában kétségekkel.

 

Már régen eltávolodtak az aligátoremberektől akikkel érkeztek. Saeryn egy véres csapásra kalauzoltak őket ami ide hozta őket a kapuhoz közel, és Rhyas nem mondott neki ellent. Mégis azon tűnődött hogy a nővérének az a része vezeti-e most őket amit nem tudott olvasni.

 

„A Messiás meg fog érkezni,” mondta neki Saeryn.

 

„Ő már többé nem egy velünk.” mondta Rhyas.

 

Saeryn a lándzsája hegyével a kapura mutatott. „Mégis, nem tud neki ellenállni, ugyanazokból az okokból amiért én sem.”

 

Rhyas már pont meg akarta kérdezni Saeryn-t hogy miért, amikor Saery a kapu felé kezdett el rohanni.

 

Egy időre elveszett a menekültek hullámában, a lándzsája hegyét magasan tartva, így Rhyas még mindig tudta követni hogy hol jár. De mégiscsak fertőzött volt és Nyss – a menekültek eltávolodtak a közeléből, és Rhyas nézte ahogy a nővére eldobja a fegyverét amint elérte a kaput.

 

Ez Everblight elárulása volt, és nem csak könnyen félreérthető tett, mint amit a Nagy Vadászat végén tettek ketten.

 

Ez egy teljes elhagyás volt.

 

Ahogy Saeryn átment a kapun, egy nagy fény vette körbe. Rohanva, Rhyas felkapta a nővére lándzsáját.

 

Olyan hang hallatszott mintha a kapu egy hatalmasat lélegzett volna, aztán egy villanás. A menekültek felkiáltottak, szétszóródtak, egy időre megvakulva és megsüketülve. Rhyas még mindig látta hogy hol tűnt el Saeryn, de ami még szörnyűbb volt, látta a véres kristályszilánkot ami ott maradt a nővére nyomában.

 

Saeryn athanc-ja. Az ő része a sárkányból.

 

A vér és húscafatok rajta mutatták hogy milyen erőszakosan tépődött ki a testéből.

 

Rhyas reszkető kézzel felvette. A menekültek tisztes távolságban elkerülték, miközben átfutottak a kapun ami elemésztette a nővérét.

 

Rhyas, Everblight Pecsétje, a sárkány Karmainak egyike, az melléhez szorította a nővére athanc-ját.

 

Keservesen zokogott.