A kazánját addig izzította, míg már a bőre is felhólyagosodott tőle. Átvágva a sár mocsarán, véren és hullákon, Karchev a teljes súlyával belecsapódott a Fekete Kapuba.

A becsapódás mindkettejüket visszadobta, rá a kisebb infernálokra és katonákra, a testük súlya kilapítva őket.

A gőzmeghajtású öklével szorítva az infernált, Karchev a baltájával csapkodta a maszkos koponyáját. Hasító újra emelkedett és lecsapott, közben csöpögött róla fertőzött vér.

 

Karchev kitartóan újra és újra lesújtott.

 

A haragja minden egyes cseppjét beletette a támadásaiba amíg a fejszéje már mélyen a földbe nem mélyedt.

 

Zihálva, Karchev talpra állt és hátratántorodott.

 

Az infernál összezúzott, vérző feje elkezdett újra összeállni.

 

A warcaster újra erőre kapott, a harag átjárta. A frusztrált ordításával együtt a varázsereje is halálos módon tört elő.

 

„Miért nem maradsz végre halott?”