A kapu a miénk, üzente Omodamos a többi Mesternek. Az Őrző erősödik. A végítélet elérkezett.

És mégis, a lelkek ellenálltak neki. Egy ember beépítve egy gépbe, egy apró lélek egy hatalmas gépben. A harci boszorkány, aki inkább halott volt min élő. És az aki már kétszer is meghalt.

És ezen túl még valahol ott volt az idő boszorkány. De először, ez a hármas.

 

Kitépte magát az árnyékokból amiket ellen küldtek, örülve a megdöbbenésüknek, és lecsapott a boszorkányra és a kísértettre, hogy elragadja végre a lelküket.

 

Arra nem volt felkészülve hogy őt is meglepetés éri.